Egyik csatatere a Hampton Court Palace, amely évszázadok óta kísértetkastélyként híres. Ennek oka Catherine Howard, VIII. Henrik ötödik felesége, aki húszéves korában házasságtöréssel vádolva lépett a vérpadra. Úgy beszélik, kárhozott lelke azóta is irgalomért könyörög a kastély szellemgalériájában, ahol időnként hideg kéz fogja meg a látogatók nyakát, némelyek különös erők jelenlétét érzik, és csaknem elájulnak a feszültségtől.

Egy másik helyszín az edinburghi South Bridge Vaults. A híd íveibe épített kamrákat és folyosókat 1996 óta látogathatják a turisták. A híd némelyik boltíve alatt elsuhanó lényeket vélnek látni, úgy érzik, hogy minden lépésüket láthatatlan szemek figyelik, és némely helyeken egy szemtelen kísértet illetlen szavakat sugdos a fülükbe.

Wiseman persze humbugnak tartja az egészet, és helyszínvázlatán bejelölte a kastély és a híd azon pontjait, ahol a látogatók rejtélyes dolgokat észleltek. Föltűnt, hogy a turisták és a szellemvadászok ugyanazon helyeket találták "kísértetgyanúsnak". A műszerek kiderítették a rideg valóságot. A hideg kéz érzetét egy-egy rosszul záró ablakon vagy titkos ajtón besurranó fuvallat kelti, a szellemek jelenlétének érzetét az elektromágneses mezők minimális ingadozása okozza. Ez alig erősebb, mint egy tévékészülék kisugárzása, de Wiseman a kanadai M. Persinger agykutató munkájára utal, aki az elektromágneses sugaraknak az emberi szervezetre való hatását vizsgálta.

"Szellemcsinálóként" bukósisakra rögzített tekercseket használt, amelyek gyenge elektromágneses jeleket küldtek az agyba. Így ingerelte a halántéklebenyeket, aminek a kísérleti személyeknél hallucinációk voltak a következményei. Egyesek úgy érezték, hogy lebegnek, mások a mennyei boldogság és a pokoli rémlátomások között ingadoztak.

A gerjesztett elektromágneses mezőtől függően Persinger különböző érzelmeket is elő tudott idézni. Ha a jelek a bal agyféltekére hatottak, a kísérleti személyek hangokat hallottak, míg a jobb agyféltekére hatva úgy érezték, mintha egy láthatatlan lény lenne a szobában. Az elektromágneses sugarak hatásmechanizmusa nem tisztázott, de a szellemvadászok szerint ezek okozzák a misztikus jelenségeket. Az infrahangok olyan mély hanghullámok, amelyeket a szél vagy a tenger hullámverése kelthet. Tudatosan ugyan nem észleljük őket, de azért hatnak ránk. Ha elég erősek, remegést, félelmi rohamokat, légszomjat idézhetnek elő. A NASA tudósai megállapították, hogy a szem saját frekvenciája 18 Hz. Ilyen rezgés hatására a szemgolyó vibrálni kezd, és a szemzugból kiinduló, hatalmasra növő víziók borítják el a látómezőt.

A fizikai tényezők mellett az emberi érzékenységnek és elvárásoknak is fontos szerepe van a szellemjelenségekben. Ritkán mutatkoznak kísértetek tárgyalóteremben vagy orvosi műtőben. Sok ember azonban vágyik a csodákra, és örömet szerez neki a szorongás. Ezt a szorongás feletti örömet hasznosította Jonathan Sykes glasgow-i informatikus. Komputeren szimulálta a South Bridge Vaults íveit, és megvizsgálta, hogy a virtuális világ hang- és fényhatásainak is van-e szellemkeltő hatásuk. A tesztek tanúsága szerint a virtuális világ bejárása során a látogatók még erőteljesebben érezték a szellemvilág jelenlétét, mint a valóságban. A komputervilágban a látogatók 60 százalékának lett lúdbőrös a háta, míg a valóságos hidat bejárva csak 40 százalékának.

A vizsgálatok során a brit hagyományokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. A britekben valami különös vonzalom van a láthatatlan zongoristák és a befalazott anyósok iránt. Csaknem minden második brit hisz a kísértetekben, és a statisztika szerint Nagy-Britanniában minden négyzetkilométeren két kísértet "nyüzsög".